Az egyes számú versenyző: kókuszos csók, de Mary-módra, egy kis változtatással. Pofonegyszerű: tojásfehérjét kemény habbá verni, bele a cukrot meg a kókuszreszeléket, én megbolondítottam citromhéjjal, hogy legyen benne vmi kis extra, és ez után jött a különcködés: a kis halmokat nem simán a tepsire, hanem ostyalapból kivágott kis négyzetekre helyeztem. Miért? Mert csak. Na jó, mert úgy gondoltam, hogy kiadósabb illetve nem annyira tömény, szájösszeragasztósan-édes. Ez után jó sokáig sütőben szárítás, majd tányérra pakolás - jelen esetben katonás sorba rendezés :) - következett. Szerintem jó lett, tetszik benne a leheletnyi citrom íz, amúgy nem egy 'hú de nagy alkotás', egy kis édességnek viszont pont jó, ha valami kókuszosra vágyik az ember.
A másik már macerásabb volt: keleti csemege. Első próbálkozásom, de nem akarom lelőni a poént (a tortúrát), mivel ez csak "másnaposan" jó, azaz csak holnap lehet felszeletelni, ezért akkor fogom csak leblogolni. :) Addig izguljatok! :p
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése