2010. május 17., hétfő

Muszáj...



Judor már lebloglta ezt, ma/tegnap. De muszáj, ezt muszáj nekem is itt megörökítenem, remélem megbocsátja a koppintást. Ugye meg? Több oka is van e tettemnek:
(a sorrend nem az értékelés része)
- mert gyönyörű szám, sok szép emlékkel, sírva vígadással, egymás nyakába borulással
- mert ezzel szeretném kifejezni a távolba szakadt barátnémnak, hogy mennyire nagyon sokat-sokat gondolok rá és mindig életem PHa lesz :)
- mert egy kedves barátomat felvették Magyarország első és egyetlen Michelin csillagos éttermébe és nagyon büszke vagyok rá
- ez tisztelgés minden előtt, amit szeretek - főleg, ami magyar
- mert ma megalkottam az első desszert-tervemet, és beleszerettem...már csak meg kell valósítanom
- mert ennél aktuálisabb nem is lehetne...villámlik, mennydörög!
- és hogy most hadd fájjon a lelkem nagyon, csak 5 percig :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése