Lélekbúvár

Szellemi táplálékra vágyva, ettől a megkerülhetetlen vágytól vezérelve végre szakítottam időt olvasni is. Nálam van Nietzsche Emberi, túlságosan is emberi c. kötete (németül is tök jól hangzik szerintem, Menschliches, allzumenschliches). Amint elkezdtem olvasni tudtam, hogy jóbarátok leszünk és ismét egymásra találunk az 'öreggel', mert szerencsére nem egy Hegel vagy Kant nehézségű a szöveg. Jobban is szeretem, mivel ugye költőnek indult, nem egy kockafejű filozófusnak :) az már inkább sajnálatos, hogy ez a nagyszerű elme miként végezte :(
Na de jöjjön, aminek jönnie kell, belelátott a vesémbe, amikor ezt írta a szabad szellemekről:

"...az ifjú lélek egyszer csak megreszket, fölszabadul - maga sem érti, mi történik vele. Erő lesz úrrá rajta, mint valami parancs; akarat, vágy ébred benne, hogy minden áron elmenjen bárhová; heves, veszedelmes kíváncsiság ébred benne, valamennyi érzékszervében egy ismeretlen világ a csábítás hangja: és ez az "itt" jelent mindent, vágya lángol és lüketet; "Inkább meghallni, mint itt élni" - súgja amit e percig szeretett. Hirtelen borzongás járja át, és gyanú fogja el mindennel szemben, amit szeretett, a megvetés villáma sújtja azt, amit ''kötelességének" hívott, elemi erejű vágya a vándorlás felé hajtja az idegenbe, az elidegenedésbe, a fagyos, kijózanító magányba, ahol kőkeménnyé jegesedik...ugyanakkor ujjongást is érez, hogy megtette, amit tett...az első győzelem. Mindezen rossz és fájdalmas dolgok a nagy megszabadulás részei."

Egy másik fejezetben pedig:
"A szabad szellem hálásan pillant vissza vándorútjára, a kemény hidegre, az önmagától való elidegenedésre, szárnyalására a jéghideg magasságokban. Milyen jól tette, hogy nem maradt mindig "otthon", meleg szögletek elpuhult kedvelőjeként! Semmi kétség: kilépett önmagából. Csak most látja igazán önmagát."

Azt mondja, hogy a szabad szellem az, aki úgy érzi, feladata van itt. A feladat egy amolyan "öntudatlan terhesség, amely az ember sorsában fejlődik ki folyamatosan". Ha tudjuk a feladatunkat -ami szerintem az lehet, amiben az egyén a legjobb, és amivel a legjobbat tehet az emberiségnek is - akkor a jövőnk el van rendezve. Elve elrendeltetett.

Kicsit előre szaladtam a gondolkodásban, mert lehet Nietzschénél nem ez következik, de majd tovább olvasom és elmesélem mire jut ő.

A lényeg most, hogy a vándorlás az ismeretlenbe része a felszabadulásnak. Ezért üzenem mindenkinek, aki kicsit elbizonytalanodna, hogy ne tegye, a nehézségek csak azért jönnek, hogy leküzdjük őket, vagy hogy tovább vigyenek a célunkhoz.