2011. április 10., vasárnap

Eat, pray, love

Ez a legújabb szerzeményem. Bementem a könyvesboltba, pár percig nézelődtem, nem volt tervem, hogy mit vegyek, aztán eszembe jutott, hogy megnézném a Napsütötte Toszkána c. filmet, megláttam a könyvet, belelapoztam, de mellette kezembe akadt ez is, és egy különös érzéstől vezérelve inkább emellett döntöttem.
Láttam a filmet, de ha a könyvesboltban megkérdezték volna, hogy mi volt benne, halvány lila fogalmam sem lett volna. Úgy látszik, ennyire ragadott magával. Aztán ahogy keresgéltem borítót a könyvről, filmes képeket is kidobott a kereső, eszembe jutottak apró részletek, és hogy nem is volt olyan rossz ez a film. Kicsit szelektív a memóriám, azt hiszem. Öregszem. :)
Hiszek abban, hogy van olyan, amikor a kezünkbe akadó könyv, film, bármi arra szolgál, hogy az adott pillanatot, napot jobbá tegye. Pont jókor jön. Ez a nap olyan. Lustálkodós, csendes - csak a mosógép zörög, mégis beleillik a hangulatba :) - besüt a nap az ablakon, a konyhaasztalnál írom ezeket a sorokat, thai jellegű ebédemmel. Kicsit filmszerű az egész, mint amikor a hősnő ráébred valamire, visszatér az életkedve, és egy tóparti nyaraló magányában magára talál. Csak egy percig hadd érezzem ezt. Amint befejezem a bejegyzést, nekiállok a könyvnek.
Itt egy kis ízelítő és könyvajánló Inkafirka blogjából, érdemes elolvasni.

1 megjegyzés:

  1. Véleményem szerint nem fogod megbánni, hogy megvetted. Nem csak kulináris kalandtúra, hanem lelki világutazás is egyben!:)

    VálaszTörlés